Prado (Museo del Prado)
A Museo del Prado a Madridi Nemzeti Múzeum képtára.
Építésének kezdete 1785, a gyűjtemény alapját az 1819-ben megnyílt királyi gyűjtemény képezi. Épületét a 19. század végén és 1913-1916-ban bővítették, majd a II. világháború előtti és utáni (1923-1952 között) években belső átalakításokat, átépítéseket végeztek rajta. Újjárendezett kiállítása 1955-ben nyílt meg, 16 teremmel növelte tárait. Anyagának legjelentősebb részét a spanyol festészet (Murillo, Velázquez, Francisco de Goya) alkotja.
A Prado a világ egyik legrégibb és leghíresebb képtára és a madridi nevezetességek egyik csúcspontja. Eredetileg királyi gyűjtemény, amelynek első részét még a Habsburgok vették meg, vagy rendelték meg, majd az állományt a Bourbonok bővítették. III. Károly uralkodása idején vetődött fel az az ötlet, hogy a pinakotéka számára külön épületet építsenek. A terveket Juan de Villanueva készítette el. 1819-ben avatták fel az új épületet mint „a királyi festménygyűjtemény múzeumát”. A festményeken és szobrokon kívül több, mint 5000 rajz, 1000 érme, és medál és egyéb szépművészeti alkotások tekinthetők meg.
Építésének kezdete 1785, a gyűjtemény alapját az 1819-ben megnyílt királyi gyűjtemény képezi. Épületét a 19. század végén és 1913-1916-ban bővítették, majd a II. világháború előtti és utáni (1923-1952 között) években belső átalakításokat, átépítéseket végeztek rajta. Újjárendezett kiállítása 1955-ben nyílt meg, 16 teremmel növelte tárait. Anyagának legjelentősebb részét a spanyol festészet (Murillo, Velázquez, Francisco de Goya) alkotja.
A Prado a világ egyik legrégibb és leghíresebb képtára és a madridi nevezetességek egyik csúcspontja. Eredetileg királyi gyűjtemény, amelynek első részét még a Habsburgok vették meg, vagy rendelték meg, majd az állományt a Bourbonok bővítették. III. Károly uralkodása idején vetődött fel az az ötlet, hogy a pinakotéka számára külön épületet építsenek. A terveket Juan de Villanueva készítette el. 1819-ben avatták fel az új épületet mint „a királyi festménygyűjtemény múzeumát”. A festményeken és szobrokon kívül több, mint 5000 rajz, 1000 érme, és medál és egyéb szépművészeti alkotások tekinthetők meg.
Térkép - Prado (Museo del Prado)
Térkép
Ország - Spanyolország
 |
 |
| Spanyolország zászlaja | |
A modern Spanyolország mai területén több nép is letelepedett, mint például a kelták, az ibérek, a rómaiak, a vizigótok és a mórok. A középkorban, több mint öt évszázadig, nagy területek voltak iszlám uralom alatt, melyeknek egy töredéke 1492-ig állt fenn, amikor az Aragónia és Kasztília keresztény királyságai 770 év után elfoglalták az utolsó ibériai muszlim államot, a Granadai Emírséget. Ugyanabban az évben, Kolumbusz Kristóf elérte az Újvilágot, amivel megalakította a világuraló Spanyol Birodalmat. Spanyolország vált Európa legerősebb államává, de a háborúk és más belső gondok lesüllyesztették az országot. A 20. század közepén Francisco Franco alakított ki diktatúrát Spanyolországban, és demokratikus állam csak 1978-ban alakult ki. Az ország 1986-ban belépett az Európai Unióba, ezután Spanyolország gazdasági és kulturális reneszánszát élte egészen a 2008-ban kirobbant gazdasági világválságig, ekkor ugyanis gazdasága súlyos válságba került.
Valuta / Nyelv
| ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
|---|---|---|---|
| EUR | Euró (Euro) | € | 2 |
| ISO | Nyelv |
|---|---|
| EU | Baszk nyelv (Basque language) |
| GL | Galiciai nyelv (Galician language) |
| CA | Katalán nyelv (Catalan language) |
| OC | Okcitán nyelv (Occitan language) |
| ES | Spanyol nyelv (Spanish language) |